Sesshoumaru nagyúr kedvtelge böngészte a netet. Rá is lesújtott az átok – nevezetesen: internetfüggés – attól függetlenül, hogy démon volt… Már éppen két órája lógott a gépen egyfolytában, mikor kedves testvére jól kupán vágta.
-Sesshoumaru, én is szeretnék a géphez jutni!!! Még meg kell keresnem a Shikon szilánkokat!!!
-És azt gondolod, az Internet megadja rá a választ? – hihetetlenkedett Sesshoumaru nagyúr.
-Heh. – Inuyasha fölényesen elfoglalta bátyja helyét a gép előtt. – Egyszerűen csak beírom a keresőbe, hogy Shikon-szilánkok, és máris… Hát ez meg mi???
Sesshoumaru nagyúr kíváncsian fordult vissza. Ő is meghökkenve meredt a képernyőre.
Majd hangosan fölolvasta.
-„Shikon szilánkok magyar fanfices honlap”. Hát ez meg mi a fene?
Inuyasha abbahagyta a bambulást és rákattintott a weboldalra.
És ami ekkor kijött, az mindkettőjük lélegzetét elállította.
Sesshoumarut öcsikéje ordítása riasztotta fel kábulatából.
-Kagome, gyere ide gyorsan!!!
Nemsokára az egész banda ott csücsült a számítógépnél, ki az ágyon, ki a földön, ki a széken. Mindenki a képernyőre bámult.
Kagome szólalt meg először félénken.
-Ezt hol találtátok?
-Honnan tudják a nevünket? – vágott közbe Miroku.
-Mi az a fanfices?-értetlenkedett Sango.
Csak Sesshoumaru nagyúr nem szólt semmit. Végül mégiscsak megköszörülte torkát, és halkan megkérdezte:
-Mit akar az jelenteni, hogy „Sesshoumaru első csókja”???
Mindenki rámeredt. Aztán a gépre. Aztán Inuyasha rákattintott.
Sesshoumaru elszörnyedve kapta szemei elé a kezét. De mivel csak egy keze volt, látta, amint szép lassan előtűnik egy szöveg, ami így kezdődött: „Sesshoumaru sama elgondolkodva sétált az erdőben, mikor megpillantott egy gyönyörűszép lányt…”
Ekkor Kagome felkiáltott.
-Tudom már, mi ez!
Mindenki kíváncsia nézett rá.
-Ezek olyan irományok, amiket a rajongóink hoznak létre! Mindenki a kedvenc szereplőjéről ír valami történetet, és ezt a többiek elolvassák!
Néma csend. Mindeni elpirulva tűnődött, vajon róla mit írnának. Sango törte meg a csendet.
-És ez mire jó?
A csapat helyeselve bólogatott. Kagométől várták a választ. Az tűnődve válaszolt:
-Háááát….Ezt még én sem tudom.
-Azért azt javaslom, kutassuk át mindegyikőnk írásait, hátha találunk valamit a Shikon szilánkok hollétéről….-mondta Inuyasha, pedig valójában már rég nem a Shikon szilánkok érdekelték. Sokkal inkább kíváncsi volt a Sesshoumarus fic további kimeneteleire….
A csapat buzgó olvasásba meredt. Csakhamar már mindenkinek piros volt az arca.
Sesshoumaru nagyúr egyszercsak dühödten felkiáltott.
-Mégis mit képzelnek rólam??? Nem fekszek le rögtön másnap azzal, akit megismertem!!!
Főleg nem, ha csak egy gyenge halandó! – felháborodottan felállt a földről és az ajtó felé vette az irányt. De Kagome kedvesen visszahívta. –Talán megnézhetnéd Inuyasha fanficeit is…..
Ravasz fogás volt, az tény. Sesshoumaru nagyúr visszahuppant a földre.
A monitoron feltűnő következő írás tehát Inuyasháról szólt.
-Jé, ebben én is benne vagyok! Vajon mi lesz az én szerepem? – kiáltotta Kagome.
Majd rögtön vissza is szívta.
„Inuyasha szerelmesen végigcsókolt Kagome izgalomtól felhevült testén, majd lassan lehúzta róla a szoknyáját…”
Miközben Miroku az alélt lányt élesztgette, Inuyasha remegve kilépett az internetből.
-Ilyet többet soha…-fogadkozott magában.
A kis csapat egymást támogatva kibotorkált a kisszobából, és hogy megnyugtassák magukat, leültek a tévé elé.
Csak egy valaki maradt ott. Elgondolkozva nézte a monitort, majd elmosolyodott.
-Haruhana, ez a név jó lesz-motyogta magában, majd buzgó íráshoz látott… | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
