Nagyon durva, mégis művészi, szóval 18 éven aluliak számára szigorúan tilos!

Inuyasha némán az égre bámult. A csillagok tompán fénylettek a sűrű ködfátyol mögül, miközben távoli, érzéki fényükkel megvilágították a fiú arcát. Kagome mellette ült. Halkan
bámulta ő is a meleg, nyári eget, miközben megfodorta ében haját. Inuyasha kimérten és óvatosan a lányra tekintett. Utána újra az est fényeit kezdte bámulni. Kagome tekintetét
lassan lesütötte, majd halkan Inuyashára nézett, miközben ajkai elszakították egymást:
-Inuyasha...
A fiú szelíden megfordult. A lány arcán apró, csillogó fények mosolyogtak, majd szikrázó szemeivel a fiúra tekintett:
-Min gondolkodsz?
-Mennyi lehet belőlük?
Kagome a csillagokra bámult:
-Nem tudom. Ez olyan kérdés, mire az én világom se tud választ adni.
-Olyan távolinak tűnnek és hidegnek.
-Távoliak...
-Anyámmal gyakran nézegettem az eget és a csillagokat. Azt mondta, sose leszek egyedül.
-Inuyasha, én itt vagyok veled. Nem vagy egyedül.
Kagome készült felkelni, mikor kezével véletlenül hozzá ért a fiú feszes combjához. A lány zavarba jött az érintéstől. Valami izgalomba hozó, heves bizsergést érzékelt az ágyékánál. Nem hagyhatta, hogy Inuyasha megérezze ezt a forróságot, ezért lassan felült és nyugodtan a tó fele sétált. A fiú nem követte. Kagome a szelíd vízre bámult, mely selymesen ringott a csendes, esti szél miatt. A lány a tóba tette egyik kezét. Nem volt hideg, sőt, kellemes
melegséget árasztott, peremén lassan lobogott fel a kényeztető levegő hulláma. A lány levetkőzött. Felsóhajtott, mikor érezte, hogy a gyengéd hullámok megcsiklandozzák és
elöntik melegségükkel. Hirtelen kéjes érintést érzett a vállánál, amint az erős ujjak végig simogatták ernyedt végtajait, mik annyira kívánták az érzéki mozdulatot, de Kagoméban fellobbant a düh és mérgesen megfordult:
-Inu...-ám a szó megakadt a torkán.
Nem Inuyasha borította el a kezeivel, hanem egy másik fiú, ki zavar nélkül meredt a lány csábító idomaira.
-Ko..Kouga...-nyögte ki Kagome.
A fiú megsimította Kagome tincseit, mik az arcába omlottak, majd szelíden oda hajolt hozzá és a fülébe suttogta:
-Ma az asszonyommá teszlek..
-De Kou...-ám nem tudott szóhoz jutni, mert a fiú magához szorította és szájon csókolta.
Kagome szempillái úgy ölelték át egymást, mint ahogy Kouga őt. Hirtelen langy könny hullott ki szemeiből, amint a fiú szemfogai késsé felsértették a száját, Kouga ugyanis olyan
erősen csókolta, olyan fájdalmas, mégis ellenálhatatlan szenvedéllyel, hogy Kagome hol el akarta taszítani magától, hol belecsimpaszkodott a húsába hogy verejtékző bőrük széttéphetetlenül egymáshoz tapadjon. Kagome kifeküdt a partra.Vizes, szinte szétfolyó haja kellemes puhaságot nyújtott fejének. Hirtelen vörös ajkai megrándultak az izgalomtól, miközben kitárulkozó szemeiből az édes könny forrón lövelt elő, amint valami kellemeset érzett az ágyékánál és beljebb, egyre beljebb, mely ritmikusan, kényeztetően feszült belsejében. Kouga hegyes ujja Kagomét simogatta belülről, majd a fiú lehajolt és száját
tapasztotta Kagome csiklójához, mely „könnyezni” kezdett az izgalomtól, amint egy lüktető nyelv siklott rajta végig. Kouga folytatta a játékot. Nyelvével határtalan örömöt okozott Kagoménak, ki partra vetett halként vonaglott. Mélyeket sóhajtott és lélegzett. Érezte, hogy ágyékánál valami forró, ragadós folyadék cuppog. Kouga megsimította tenyerével a lány csiklóját, majd kezét magához emelte és mohó szenvedéllyel nyalta le ujjairól Kagome édes nektárját. Kouga utána folytatta. Fejét befészkelte a lány combjai közé és mohón „enni” kezdte. Vad, tépő mozdulataitól a lány ajkai mögül halk sikolyok buggyantak elő. Kagome
görcsösen felült és kezeivel jobban oda nyomta Kouga fejét az ágyékához, mely parázslott az izgalomtól, amint a mohó ajkak, az örömet okozó nyelv és a fogak „széttépték” belül,
egyre jobban feszítve. Utána Kouga lassan felfele indult meg, fel Kagome melleihez. Lihegő útját édes nyálfolyó jelezte, amint elérte a célját. Mohón megmarkolta Kagome egyik mellét és mint egy kisgyerek, szívni kezdte, csiklandozó nyelvével átölelve, cuppogó ajkait a mellbimbóra tapasztva, mely azonal megkeményedett a kéjtől. Utána végig csókolta a nyakát, majd megcsókolta a lányt. Nyelveik szinte összegabalyodtak. Kagome nem tudta megfékezni azt a vágyat, mely lelke mélyén robbant elő. Levetkőztette Kougát. Most vált nyilvánvalóvá számára, hogy a fiúnak igazi farka van, de nem az érdekelte, hanem a másik, mely feszesen előugrott a kényeztető bundák sűrűje mögül. Kagome mohón a szájába vette és nyelvével örömet okozott neki. Kezei ritmusosan jártak fel és le, miközben ajkai mögül szenvedélyes nyögések süvítettek elő. Mohón ízlelte a fiút, úgy érezte, mindjárt megfullad, amint ajkai szenvedélyesen tapadtak rá Kouga hímvesszejére, mely feszesen lüktetett szájában.Kagoméban hirtelen fellobbant a megbánás és a borzalmas felismerés.
Mit csinál? Éppen elárulja Inuyashát! Hagyd abba! HALLOD? ELÉG VOLT! FÉKEZD MAGAD! De nem tudta abba hagyni. Elvesztette minden gátlását. Nem törődött az elméjében
visítozó hanggal, mert azt folyamatosan elnyomta Kouga férfias nyögése, mely torkából zakatolt elő, miközben Kagome fogai közt fehér folyadék kezdett el cuppogni. Kouga
alsóteste görcsösen megrándult. Kagome szemei döbbenten kigúbadtak, amint érezte, hogy ajkán forrón csorogni kezdenek Kouga nedvei. A fiú simogatni kezdte Kagomét, kinek
ernyedt, fáradtan lecsukódó szemei hirtelen a magasba hágtak, amint érezte, hogy egy másik, forró nyelv is beléhatol, ahogy az erős ujjak szétfeszítik a combjait. Ijedten megfordult és az elképzelhetetlen sokk villámként csapott bele. Inuyahsa volt mögötte, ki szelíd, csukott
szemeivel megsimította a lányt, majd újra beléhatolt csiklandozó nyelvével. Kagome tömény nektárja forrón spriccelt elő testéből és kéjesen csorgott le Inuyasha álláról, lecsöpögve a földre. A fiú letépett magáról minden ruhát és keményen, egy hirtelen mozdulattal a lányba hatolt. Kagome felsikoltott a szenvedélytől, a fájdalmas, mégis jóleső érzéstől, mely lángra lobbantotta belsejét, amint Inuyasha ritmikusan mozogni kezdett benne. Kagome felnyögött, majd lihegve újra a szájába vette Kouga férfiasságát. Valami nem volt rendben...Nagyon nem volt rendben...Egyszerre szeretkezett a két fiúval, a két riválissal,kik még csak egy rossz pillantást sem vetettek egymásra. Kagome halkan felsikoltott. Nyögni kezdett. Kavarogtak benne az ellentmondásos érzelmek. Meg akart szólalni, de minden szó visszacsorgott, és helyettük csak könnyes zihálás hagyta el ajkait, amint együtt mozdult Inuyashával. A fiú szemfogai belemélyedtek saját ajkaiba, amint az érzés mámora elragadta. Egyre gyorsabban csinálta. Az egymáshoz tapadó, verejtékes izmok egymáson cuppogtak. Inuyasha fülei lekonyultak, miközben ajkai mögül kéjes üvöltés tört elő. Kagome belecsimpaszkodott a földbe, úgy hogy ujjai elzsibbadtak. Utána váltottak. Kouga háttal lefeküdt és magára fektette a verejtékző lányt. Kagome ritmusosan emelkedett, miközben mohó kezei megragadták Inuyasha férfiasságát. Szemeit elöntötték a könnyek, miközben Inuyasha szája görcsösen megrándult. A lány utána végigcsókolta csillogó izmait, megízlelve minden porcikáját, majd fogait gyengéden a füleibe mélyeszette bele, kéjesen megnyalva őket. Utána visszaereszkedett Inuyasha ágyékához és újra hozzá tapadtak ajkai a meredező hímvesszőhöz, mely vörösen lüktetett az ősz fanszőrzet sűrűje mögött. Inuyasha arca ernyedten tekintett a végtelenbe, amint Kagome mohón szívta, miközben ujjaival gyengéden simogatta feszes hasának
gyönyörűséges izmait. Eközben Kouga gyengéden járt a lányban. A 3 alak fekete árnyéka szenvedélyesen lobogott az éjszaka fényeiben. Utána Inuyasha felkelt a lány elől és ő is mögéje került. A 3 árny hirtelen eggyé olvadt össze, miközben Kagome sikolyával telt meg a levegő. Egyszerre...Kagome zihálva vergődött a két fiú közt, kik váltogatva okoztak neki örömöt, amint a két egymást is simogató és kényeztető férfiasság egyszerre lüktetett Kagome
belsejében. Inuyasha görcsösen átölelte a lányt, simogatva a melleit, Kouga a földön feküdt és szinte vonyított, amint szemei szinte magukba fordultak az őrjítő, parászló érzés miatt. A ritmus gyorsult...Egyre feszesebben lüktetett. Kéjes sikoltozás és hörgés rázta meg az éj nyugodt dallamát...

Kagome fáradtan térdelt, felette a két fiú magasodott. A gyönyör betöltötte a levegőt, amint mindkét hímvesszőt egyszerre tapasztotta ajkaihoz. Száját hirtelen vad, forró ár öntötte el, miközben állati zihálás csapta meg Kagome füleit. A fiúk nedvei lángolva csorogtak testén. De nem törődött azzal, hogy már kielégítette őket, mert ő még átkozotul tüzelt és újra örömet okozott nekik. Szempillái átölelték egymást, miközben a gyönyör sugárban robbant bele újra a fogai közé.

Kagome ijedten felriadt...Csak álom volt az egész. Testére tekintett. Nem volt verejtékes, sem vizes. Tökéletesen száraz volt, csak ágyékánál érzett valamit. Mindenki aludt, Inuyasha is, ki makacs arcmodorral harcolt álmában, talán Sesshomaruval, közben ugyanis mintha azt mormolta volna, hogy övé a Tetsuiga. Kagome próbált visszaaludni, de nem sikerült neki, annyira felkavarta ez az álom. Inkább hallgatta, hogy mit mormol a fiú.
-Kikyo...-suttogta.
A lány szemei dühösen hunyorogni kezdtek, de szinte azonnal lenyugodott. Inuyasha egy másik szót is kinyögött:
-Kagome...
A lány arcára pír szökött fel és inuyasha ágyékához tekintett. Valami feszes dolog tapadt kimonójához. Kagome elvigyorgott. Minden erejére szüksége volt hogy ne kezdjen el nevetni:
-Vajon én is beszéltem álmomban?-gubadtak ki szemei-És vajon hallották is?

VÉGE