Szeles,csípős tél végi délután volt.Kagome megtörten támolygott hazafelé az iskolából,
hatalmas havazás volt, ilyet már évek óta nem tapasztaltak Japánban.
De a lánynak ez csak a kisebbik gondja volt,újabb érdekes
kimenetelű matektesztet írt...pedig már több hete nem ment át a másik világba,
de úgy érezte túl sok a lemaradása ,s hiába gyakorol annyit.Lassan felsétált a lépcsőn,
bement a házba,letette a táskáját s a konyha felé vette az irányt.
Mindenki ott volt édesanyja az ebédet főzte,Souta épp a nagypapája "érdekes" történeteit
hallgatta.De a konyhában volt egy kissé hívatlan vendég is,Inuyasha,
aki szokásához híven nem szólt arról hogy átjön, így Kagomét ismét meglepetésként érte.
A hanyou a Tv előtt ült s kedvenc instant kajáját majszolta.
A híradó külön kiadása ment éppen,s a hatalmas országos havazásról szóltak nagy
részben a tudósítások.Mindenki vidáman üdvözölte Kagomét,
még Inuyasha is megeresztett egy mosolygos Sziát két falat kaja közt.
Pedig a lány hangulata nem volt a legfelhőtlenebb még mindig a lemaradásait pótolta,
ezenkívül vészesen következett a második legnagyobb iskolai rendezvénysorozat a
Téli Kulturális Fesztivál amin előadásra került az egyéni feldolgozású Rómeó és Júlia,
amiben Eri jóvoltából Kagoméé a főszerep,vagyis Júlia.Ezt tetőzte az újabb kórusi szóló
ez utóbbi Ayumi jóvoltából.Erre jött még Inuyasha jelenléte,plusz a fiú a tv-t nézte
amit ő nagyon nem szeretett,hiszen a hanyou a múltból jött s mégsem kéne megismernie
a jövőt.Tehát tipikus sárkányként viselkedett ,nem igazán szólt semmit csak elmormogott
egy halk hellot,majd leült az asztalhoz.
-Kagome kicsim mért vagy ilyen szótlan?-próbálkozott a mamája,
de csak egy kissé gyilkos "most inkább ne szólj hozzám pillantást"kapott válaszul.
-Most biztos nem Inuyasha a baj,lehet hogy a jegyei...vagy a tanulás...mondtam már neki
hogy érettségizzünk együtt én segítek neki...és-kezdte a mondatott Souta,
de Kagome olyan csúnyán nézett rá hogy szegény még félre is nyelt.S a lány anyukája
eközben szúrós pillantásokat vetett rá a felmerülő jegyek miatt.
Az érdekesnek ígérkező jelenetet a telefoncsörgés mentette meg,legalább is egy időre.
-Majd én felveszem!-menekült el a helyszínről Kagome.
-Szia Yuka vagyok....
A beszélgetés elkezdődött,s a külső szemlélő annyit vehetett észre a cselekményből
hogy a telefonáló hirtelen felvidult arca először sápadttá vált majd zöldesszürkébe ment át.
-Persze elvállalom.Rendben.Akkor holnap-mondta letörten.
-Mit vállalsz el?Tudod hogy most már vissza kéne mennünk a világomba.-mondta enyhén
szemrehányóan Inuyasha.
Mi közöd hozzá?-kiáltott rá a lány.Egyre idegesebbé vált..és ezt az éppen kézenfekvő
fiún töltötte ki.-Köszönöm az ebédet...!-azzal kicsörtetett a helységből,fel a szobájába
s ahogy csak tudta bevágta az ajtót.
-Kamaszok...!-sóhajtozott a nagyapja.
-Vajon mit vállalhatott el?-kérdezte kíváncsiskodva Souta.
-Majd én megtudom.-mondta Inuyasha,majd követte Kagome példáját és ő is felment
a lépcsőn.
Ahogy felért az emeletre halk zeneszó ütötte meg a fülét.Ahogy a dallam felcsendült,
megszólalt Kagome hangja is,énekelt, s a fiú megbabonázva hallgatta.Inuyasha tisztázta
magában hogy még soha nem hallott ennél szebbet,s hogy a lánynak gyönyörű hangja van.
De hirtelen Kagome hangja mellett felcsendült egy férfié is így Inuyasha rémülten és
eléggé féltékenyen berontott a szobába,szívrohamot hozva a lányra.
Pár pillanatig csak nézték egymást a zene csak szólt
de ők nem tettek vagy szóltak semmit.
Inuyasha továbbra is hallotta a férfi hangját s örömmel nyugtázta hogy Kagomén és rajta
kívül nincs senki a szobában.
-Ez Rómeó.Tudod én játszom Júliát már mondtam...biztos nem figyeltél rám..-mondta
szemrehányóan a lány.
-Kagome haragszol rám?Megbántottalak?Miért viselkedsz így?-kérdezte aggódva a fiú.
-Sajnálom...-mondta s leült az ágyra-csak tudod mostanában sok dolgom és gondom van,
és ideges vagyok...bocsánat hogy rajtad töltöttem ki.
-Mi az amit elvállaltál?-kérdezte a fiú elnéző arccal.
-Yuka a barátnőm megkért hogy táncoljak el egy koreográfiát a kedvenc
számára..na persze nem egyedül.
-Kore...koreo..mit?-kérdezte a fiú értetlenül.
-Az olyan hmmm....hogy is magyarázzam el...amikor zenére adsz elő egy előre kitalált
táncot.Na így már érted?-próbálkozott Kagome de látta hogy Inuyasha eléggé értetlenül
néz rá így tudta hogy hiába töri magát.
-De ennek mi értelme...az is a fesztiválon lesz?
Kagome most végképp meglepődött Inuyashán:képes volt egymás után
három értelmes mondatot létrehozni,látszott rajta hogy figyel rá és ráadásul érdekelte is a
dolog legalábbis nagyon úgy tűnt.
-Igen,a kórus fellépése délelőtt lesz,délután lenne ez a tánc,és este a Rómeó és Júlia.
-Az meg mi...ugye nem fog senki úúúúgy hozzád érni, mert biztos letöröm
a karját....mint a múltkor annál a Pekopoizénél.-mondta eléggé ingerülten a fiú.
-Inuyasha...már megint féltékeny vagy....hmmm? -mosolyodott el a lány.
-Én!!!....te pedig már megint belemagyarázod...én csak...-mondta Inuyasha immáron már
rákvörösen.
-Amúgy ha tudni akarod ebbe még csók is lesz...igaz hogy csak műcsók
de csók.-mondta sunyi mosollyal a képén Kagome.
-MICSODA!!!!!
A jelenet elég érdekes volt a lánynak egy órájába tellett míg megmagyarázta Inuyashának
hogy ez nem "olyan" csók, és,nem,ő nem szerelmes abba a Rómeóba.Ja és hogy nem
fogja vele leélni az életét amiatt a műcsók miatt.
-Inuyasha szeretném ha most már magamra hagynál,szeretnék gyakorolni.-mondta a lány
miután a hanyou összes kételyét eloszlatta.
-De én itt szeretnék maradni és meghallgatni!-vágott vissza a fiú.
-Mégis miért?-kérdezte kérkedve Kagome.
-Hát....?-Inuyasha igazán nem is tudta hogy mit tegyen...azért akart maradni mert nagyon
tetszett neki amikor a lány énekelt..de ezt még nem tudta szavakba önteni.
-Rendben amíg nem tudsz meggyőzni hogy miért addig ki kell menned!-válaszolta
komoran a lány,s azzal kituszkolta a durcás Inuyashát a szobából.De a fiú nem ment
messzire leült az ajtóba s onnan hallgatta Kagome énekét...lehunyta a szemét...s az
a dal számára feledtetni tudta azt a sok fájdalmat amit azelőtt élt meg mielőtt ezt a
csodálatos lányt megismerte...csak meg azon gondolkodott hogy mondja ezt meg neki.
Eljött a másnap délután,s Inuyasha addigra már visszament a világába így Kagome
nyugodtan mehetett a próbára,de így is kétségek gyötörték"vajon jól tette e
hogy elvállalta"mi lesz ha elmegy a hangja vagy nem is lesz hangja,vagy elrontja a
koreográfiát....vagy....
-Oh-s nagyot sóhajtott,majd kicsit meggyorsította lépteit a suli színházterme felé.
....azt hitte hogy ez a nap is olyan átlagos lesz mint a többi de tévedett...próbák újabb
változtatások a dalokban vagy a rómeós koreográfiában,vagy talán még szereplőcsere is
lesz.Lassan sétált a járdán,szombat reggel volt,s Tokyo egy tipikus álmos nagyváros
képét mutatta.A reggeli fény gyengéden cirógatta a lány arcát,de ő nem figyelt arra hogy
milyen a környezet..inkább a gondolataiba merülve álmodozott arról a napról amikor
először csókolóztak Inuyashával,(maga se tudta hogy gondolatai mért éppen erre
terelődtek)...igaz az okkal történt meg akarta menteni a fiút egy mindannyiuk számára
végzetes átváltozástól.Azóta se tudta hova tenni a dolgot...akkor Inuyasha szemében
olyan tűz ragyogott iránta mint még soha......érezte a szerelmét...az fiú gyengéd
érintését...s lágy csókját...s annyira elmerült emlékeiben hogy észre se vette
hogy éppen a piros lámpán halad keresztül...Kagome borzasztóan megijedt
egy autó közeledett feléje...s csak dudált s dudált..de a lány meg se mozdult...de abban
a pillanatban nem csak Kagome hanem egy bizonyos piros ruhás alak is
megijedt...azonnal előjött rejtekéből s elvitte a megrettent lányt az útból.
-Nem tudsz vigyázni..jobb lenne ha fejedet nem csak arra használnád hogy azt a szép
kis kék sapkát tartsd rajta.-odította egy nagy darab taxis,majd bosszúsan továbbhajtott
kikerülve a még mindig rémülten pislogó lányt s az őt ölelő Inuyashát.
-Kagome jól vagy...s mélyen a lány szemébe nézett....nem akarlak elveszíteni....s a
kettőjük közötti távolság úgy csökkent mintha gyököt vontak volna belőle..ajkaik mintha
vonzották volna egymást....s akkor...
-Kagome!!!-a hang gazdái Eri,Yuka és Ayumi voltak,a hangokra a két szerelmes is
felriadt majd pirosló arccal amilyen gyorsan csak tudtak elfordultak egymástól.
-Kagome...téged majdnem elütött az a taxi ,ha a pasid nincs itt...-(a fent említett személy
arca még tovább vörösödött,s így most már szinkronban volt a fölsőjével.:))-...jaj úgy
megijedtünk...
Időközben Inuyasha jobbnak találta hogy ha elmegy( legalább is egy időre.)s lassan
elindult vissza a forgalmas,s most már egyre zajosabb forgatagban...
-Inuyasha,Köszönöm-fordult ki barátnői gyűrűjéből a lány,majd kedvesen elmosolyodott.
Inuyasha még mindig nem tudta kezelni az ilyen romantikusan induló jeleneteket.
De azért megfordult s visszamosolygott Kagoméra.Majd ismét elindult s eltűnt az emberek
rengetegében...
Kagome számára a nap első órái is igen izgalmasnak tűntek,nem is gondolta volna hogy
nemsokára mekkora meglepetésben lesz része...
Mikor beértek a suli termébe a lány még mindig Inuyashával és a taxis ügyével volt
elfoglalva...
-Sziasztok...kiálltott vidáman Yuka e fantasztikus koreográfia kiötlője...
Maga a próba nem volt túl érdekfeszítő Tamaki Nami-Shining star című számára kezdték
el a táncot ami persze nem mindenkinek volt egyértelmű például Kagoménak..az ő
gondolatai most messze egy másik világban jártak ...Inuyasha meg akarta
csókolni....vajon hol van most szerelme milyen messze jár tőle...(igazából az a messze
nem is volt olyan messze körülbelül 10 méterre a lánytól ott volt Inuyasha elbújva ez egyik
sorokban s titokban figyelte a lány minden lépését(és persze ballépését:)))
A próba végeztével pedig kiállt a terem elé és ott várta a lányt.
-Inuyasha te mit csinálsz itt?-kérdezte Kagome miután kilépett az ajtón,természetesen
legutoljára.
-Téged vártalak...nehogy valami bajod essék.-mondta ezt olyan természetességgel mintha
mindennap így beszélne a lánnyal.Majd a hátára kapta s siettek is hazafelé...
-Van nálatok egy számodra fontos vendég..-mondta halkan a fiú.
Kagome már nem is igazán figyelt csak lassan Inuyasha határa hajtotta fejét, behunyta
szemeit...s elbóbiskolt...
Mikor megérkeztek a ház előtti lépcsőkhöz Kagome hirtelen felriadt s zavartan nézett
körbe,majd tekintete egy számára teljesen ismeretlen autón akadt meg.Inuyasha
csendesen elindult felfelé a kőlépcsőkön..azt hitte hogy Kagome még mindig alszik.
Mikor felértek a lány leszállt a hanyou hátáról,s kissé nyugtalanul a ház felé vette az
irányt...majd egy rég nem hallott s szinte elfelejtett hang ütötte meg a fülét...hirtelen
szaladni kezdett s szinte feltépte az ajtót...berontott a házba...s a nappali két újabb
vendéggel gazdagodott...egy Kagome számára ismeretlen 20 év körüli fiatal nővel
aki megállás nélkül ecsetelte az út fáradalmait,s egy férfivel akit régen úgy szeretett s
akit most nem tud hova tenni a szívében...
"-Ez nem lehet igaz...ez nem lehet ő..."-s gondolatai kuszán kavarogtak a fejében. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
