Sötét, hideg, téli nap volt. Inuyasha, Kagome, Sango, Kirara, Shippou és Miroku az erdõben sétáltak. Mivel az orrukig is alig láttak, Kagome elõvette az elemlámpákat. Mindenkinek adott egyet, s így mentek tovább. Ahogy mentek, Inuyasha egyre erõsebb szellemszagot kezdett érezni. Nem sokkal késõbb kiderült, hogy egy lélekrabló az, ami Kikyout üldözi. Kikyou egyre gyengült, mivel a lélekrabló már szinte minden lelket elvett tõle. Inuyasha szembeszállt a lélekrablóval. Elõhúzta a Tessaiga-t, de a lélekrabló kiverte Inuyasha kezébõl a kardot, ami kilométerekre repült. Miroku elrohant Inuyasha kardjáért. Inuyasha ekkor már tudta, hogy mi következik. Szellemmé változott, s így már könnyen elbánt a szellemmel. Miroku még mindig nem találta meg Inuyasha kardját, így Inuyasha még nem tudott visszaváltozni.

-Inuyasha, Inuyasha!!-kiabált Kagome, de Inuyasha már nem hallotta. Inuyasha a súlyosan sérült Kikyouhoz ugrott, s készült, hogy végezzen vele.

-Inuyasha, Inuyasha ne csináld, te nem vagy ilyen nem utálod Kikyout, fejezd be!! -hangzottak Kagome szavai.

Inuyasha nem hallotta Kagome-t. Kagome sírva fakadt. Miroku még mindig Inuyasha kardját kereste, Kagome sírt, Sango Kagome-t vigasztalta. Inuyasha készült, hogy végezzen Kikyouval. Felemelte a karját és…

Kikyou holtan terült el a földön.

-Inuyasha!!-kiáltott Kagome, és Sango marasztalása ellenére Inuyasha-hoz futott. Inuyasha nem vette észre Kagome-t, csak a halott Kikyout nézte és nevetett. Kagome odament Inuyasha-hoz és megcsókolta. Inuyasha visszaváltozott félszellemmé.

-Inuyasha-szólt halkan Kagome.

Inuyasha elfordult, s a holtan fekvõ Kikyout nézte.

-Kagome, ez az én mûvem??-kérdezte Inuyasha.

-Igen-hangzott Kagome halk válasza.

-Kérlek, hagyjatok magamra-kérte Inuyasha.

Ekkor érkezett vissza Miroku.

-Tessék a kardod-mondta Miroku

Inuyasha-nak, átnyújtva közben a Tessaigat.

-Köszönöm-hangzott Inuyasha válasza.

Ezután mind elmentek. Inuyasha ottmaradt a halott Kikyou-val. Sokáig nézte a holttestet, majd ásni kezdett. Eltemette Kikyout.

Eközben Sangoék az erdõben ültek. Kagome elmagyarázta Mirokunak, mi történt.

-Értem-mondta Miroku.

-És ez az egész az én hibám-mondta Kagome-megállíthattam volna elõbb is.

-Nem a te hibád-hangzott egy messzi, ismerõs hang.

-Inuyasha-szólt Kagome Inuyashanak-sajnálom, ha elõbb leállítalak, az egész meg sem történt volna.

-Nem a te hibád. Ha nem vagyok olyan figyelmetlen, nem verte volna ki a kezembõl a kardot az az ostoba szellem.-válaszolt Inuyasha.

-Gyere velem Kagome, mondani akarok valamit.-Hívta Inuyasha Kagome-t.

Azzal Kagome és Inuyasha elmentek.

-Szerinted hová mentek??-kérdezte Sango.

-Nem tudom-felelt Miroku.

Eközben Inuyasha és Kagome azon veszekedtek, hogy kinek a hibája Kikyou halála.

-Most nem ez a lényeg-mondta Inuyasha ritka komolysággal.

-Kagome, mondanom kell valamit, amit már régóta el akartam mondani.

Kagome nagyon komolynak érezte Inuyashat. Tudta, hogy valami fontosat akar mondani.

-Szeretlek-szólt Inuyasha.

-Hogyan??-kérdezett vissza Kagome.

-Jól hallottad, szeretlek-ismételte Inuyasha.

-Én is szeretlek-válaszolt Kagome, s megcsókolta Inuyashat.

Ezek után gondolhatjátok mi történt.

-Hol lehetnek ilyan sokáig??Meg kellene keresni õket-szólt Sango.

-Most inkább hagyjuk õket-szólt Miroku.

-Igaz-helyeselt Sango.

Nemsokára elaludtak. Sango Miroku ölében, Miroku egy fának támaszkodva.

Reggel Inuyasha és Kagome felöltöztek majd visszamentek Sangoékhoz.

Sangoék már fent volták és õket várták. Inuyasha és Kagome semmit nem beszéltek az éjjel történtekrõl. Mivel mind nagyon megéheztek, elmentek Kaede anyóhoz.

Kaede és Sango reggelit készítettek, Miroku a halott Kikyouért imádkozott, Inuyasha és Kagome pedig a kisszobában beszélgettek.

-El kellene mondanunk nekik-szólt Kagome.

Igazad van-helyeselt Inuyasha.

Kimentek a nappaliba. Pont akkor lépett be Miroku is.

-Mondanunk kell valamit-mondta egyszerre

(szinte századmásodperc pontosan) Inuyasha és Kagome.

Mindenki csendben figyelt.

-Össze fogunk házasodni-jelentette ki Kagome.

-Gratulálok-szólt Sango.

-Mi is!!-szólt Miroku, Shippou, Kirara, és Kaede.

-Köszönjük-szólt Kagome.

-És mikor lesz az esküvõ??-kérdezte Sango.

Jövõ héten pénteken-szólt Inuyasha.

-Ez remek-szóltak a többiek kórusban.

-Sango, segítenél a meghívók készítésében??-kérdezte Kagome.

Persze-válaszolt Sango.

Hamar eljött az esküvõ napja. Minden ismerõst meghívtak, még Kougat is.

A szertartás után Kagome és Inuyasha felálltak:

-Szeretnénk bejelenteni valamit-szóltak.

Sango mosolygott.

-Sango, te tudod mit akarnak mondani??-kérdezte Miroku.

-Hisz Kagome barátnõje vagyok, még szép, hogy tudom.

-Nemsokára gyermekünk fog születni-mondta Kagome.

A party végeztével hazamentek.

8 és fél hónapra rá megszületett a gyermekük. Kislány lett akit Kinara-nak neveztek el.

A kislány megszületése után Kagomenak hirtelen fekete macskafülei nõttek. Kagome nem bánta, legalább ez is bizonyította, hogy õ és Inuyasha összetartoznak.

Inuyasha addigra belenyugodott, hogy Kikyou nincs többé, és boldog volt, hogy Kagome mellett élhet.

HAPPY END